6.rész
Már több órája utazunk, kezdtem félni, hogy hova visz.
- Ugye te nem egy olyan gyilkos vagy, aki elcsábít és
egy sikátorban megöl?!
- Szóval elcsábítottalak? – s a gödröcskéi előjöttek.
Az út további része csendben telt. Megérkeztünk egy
kis étteremhez. Bementünk és leültünk egy asztalhoz.
- Hogy találtad ezt a helyet? – kérdeztem, mert
megdöbbentő volt, hogy egy ilyen szép helyet ismer.
- A nagy
bátyjámé.
- Nagyon szép!
Rendeltünk, majd rögtön ki is hozták.
- Szóval honnan szerezted meg a számom? – kérdeztem.
- Taylor oda adta.
Sejthettem volna.
- Mivel foglalkozol? –kérdeztem.
- Motorokat javítok és emellett versenyzek is velük!
- Értem.
- Bemutathatnál a szüleidnek! – mondta Harry
vigyorogva.
- Nem hiszem, hogy megismerhetnéd őket.
- Mert?
- Mert én sem ismerem őket!
- Hogy, hogy?
- Három éves voltam, mikor az anyám meghalt. Utána az
apámmal éltem, de egy idő után be adott egy gyermekintézetbe. Azóta családról
családra járok.
- És az öcséd?
- Ő a mostoha öcsém. Az mostani családomé akiknél
élek, de idő kérdése, hogy ők mikor fognak elküldeni.
- Ezért vagy képtelen szeretni? – kérdezte.
- Én vagyok képtelen szeretni?! Te vagy az aki minden
esete másik lányt visz az ágyába! – dühöngtem, majd kitrappoltam a vendéglőből.
Harry kiszaladt utánam.
- Nem úszunk egyet? – kérdezte, majd oda vonszolt a
tóhoz.
- Nézd! Harry! Fáradt vagyok, nyűgös és semmi kedvem
nincs ezt az átkozottul rossz randit folytatni!
Harry rögtön felkapott a vállára, bárhogy kapálóztam
nem engedett el. Pár perccel később Harry beledobott a vízbe. Próbáltam
kimászni, de Harry mindig visszahúzott. Hirtelen beleakadt a lábam valamibe és
lerántott a víz alá. Nem bírtam kiszedni, egy hínár tekeredett rá. Harry
lemerült hozzám. Rángatta a lábam, de az nem csúszott ki a növény közül. A
levegőm elfogyott, ezt Harry is észre vette. Ekkor Harry megcsókolt és adott
levegőt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése