5.rész

5.rész

Harry a konyhában ütyködött, de nem haboztam, rögtön feltettem az első kérdést.

- Ugye, mi nem…feküdtünk le? – kérdeztem.

- Nem, de sosincs késő! – vigyorgott.

Nem válaszoltam csak elnéztem. Hatalmas meg könnyebbülés, hogy még szűz vagyok!

- Honnan jött a kiskutya tetkó a csípődőn? – kérdezte kuncogva.

- Ez hosszú!

- Van időnk, mivel, hogy te most nem mész sehova!

- Soha nem lehetett kutyám! – kezdtem. – Tudod nekem a gyerekkorom nem volt túl fényes! Az összes barátomnak volt kutyája és én is szerettem volna! Azt gondoltam, hogy ha csináltatok egy kutyás tetkót, jobb gyerekkorom lesz és nem fogom magamat egyedül érezni!

- Most már nem vagy egyedül!

Néhány percig csend volt, de nekem a szemeim végig Harry izmos mellkasán pihent. Észhez kaptam, s rögtön jött az újabb kérdés.

- Harry. Még egyszer köszönöm, hogy megmentettél!

- Szóra sem érdemes!

- Mivel hálálhatnám meg?

- Kezdetnek megteszi egy vacsora is!

 - Nem, ezt most verd ki a fejedből! – mondtam.

- Megmentettelek és nem vagy képes eljönni velem vacsorázni?!

- Nekem vannak erkölcseim!

- Tudod mit eljössz velem egy randira és ha nem fogsz irántam érezni semmit, akkor csak egy szavadba kerül és én eltűnök az  életedből örökre!

- Megegyeztünk! – majd elindultam haza.

*****

Ledőltem az ágyamra és elgondolkoztam, mi is történt velem. Az esemény dús órákban teljesen megfeledkeztem Brad-ről, egészen mostanáig. A gondolat meneteimet félbeszakított egy csipogás, amely egész biztos, hogy a telefonomból jön. A feladó egy ismeretlen szám, az üzenetben ez állt:

„Készülődj, két óra és érted megyek csinibabám!

Csók a te Harryd”

Honnan tudhatja a számomat?! Valamilyen furcsa részem akar menni, de nem tudom, hogy miért! Valami fura kötődést érzek Harry iránt. Úgy döntöttem elmondom neki Brad-et. Nem nagyon akarom látni a reagálását, de megérdemli, hogy tudja, van valakim, azok után, hogy megmentett! Hát felkaptam egy szoknyát és egy csinos blúzt, meg egy magas sarkút. Igazából nem is értem miért öltöztem ki ennyire!

- Egy srác téged vár! – kiabált a mostoha öcsém.

Ez biztos Harry!  Kimentem a házból és ott állt Harry egy fekete motor mellett.

- Gyönyörű vagy! – majd rácsapott a seggemre

- Hé! Fogd vissza a kezed!

Harry csak röhögött, majd a kezembe nyomott egy sisakot! Felültem és átkaroltam a meleg, izmos derekát kicsit félénken.

- Indulhatunk?

- Igen!